Digital transition in civil litigation
03 August 2016Réka Katona
Digital transition in civil litigation
The digital process continues towards the full introduction of digital litigation in line with the requirements of the European Union. The digital transition has begun in Hungarian civil lawsuits by a combination of numerous amendments of the Act III 1952 on Civil Procedure, the entry into effect of the Act CCXXII of 2015 on the general rules of the electronic administration and fiduciary services, as well as by the Government Decree No. 123/2016 (VI. 7).
As from 1 July 2016, all parties having legal representation or of a domestic (Hungarian) economic entity (even without a legal representative) of a newly commenced lawsuit, as well as any other proceeding falling under the scope of the Bankruptcy Act (Act XLIX of 1991), are required to communicate with the court exclusively by electronic means. It seems that, after several years of deferments, the necessary technical systems (identification and general form-filling and form submission support services: client-gate, litigation-gate, electronic signature, document-authentication services; electronic payment and giro services, etc.) have, in essence, been developed, although the real test period of electronic litigation is yet to come.
The digital transition and electronization in various non-litigious (out of court) proceedings (company registration, NGO registration, payment order procedures, initiation of bankruptcy proceedings) is already present, however, in order to allow us to speak of a full suit digitalization and electronic lawsuits, more technical innovation is required (e.g. in the fields of electronic files, electronic archiving, electronic document management at the courts, as well as such technical infrastructure that enables the wide range use of IT equipment).
It could only be said that there is full digitalization of the litigation process, if, as a result of the numerous amendments in legislation, the practical experience is that evidence and submissions above certain file size are generally filed and then delivered by the court on USB flash drives, the use of projectors in courtrooms becomes common practice or even that the minutes of the court hearings are recorded not by tape recorders but via mp3 compatible devices. However, until the court infrastructure meets the above technical requirements, we cannot talk about real electronic lawsuits, despite that the parties having legal representatives or the economic entities (also without legal representatives) comply with the requirements of electronic communication.
However, in the light of the amendments implemented so far, the situation looks promising, if we consider the fact that one must submit the documents to the court electronically and the court’s official documents are delivered in the same manner. This saves approximately two weeks for delivery compared to regular postal services, therefore the client can expect a more rapid and well-organized civil procedure process. Additionally, electronic litigation can be regarded as a positive step forward in an environmental context (considering that previously the large volume attachments were to be submitted in the necessary paper format, usually in three copies).
[This article does not constitute legal advice of any kind, it was made solely for information purposes.]
Budapest, 7 July 2016
For more information contact
dr. Katona Réka, LL.M.
Squarra & Partners
Tel.: +36 1 474 2080
Footnote: 1. It should be noted that, in accordance with the EU standards, the system of electronic signatures has also changed: as from 1 July 2016 the uniform EU regulation (eIDAS, electronic identification and trust services for electronic transactions in the internal market, see: Regulation (EU) No. 910/2014 of the European Parliament and of the Council) shall apply and the national supplementary provisions included in the afore-mentioned Act CCXXII of 2015 have entered into effect. As a result of the uniform EU regulation, the signing and stamping certificates issued within the framework of the eIDAS-based electronic signature services and the qualified and not qualified signatures shall be accepted in all EU member states with the legal effect determined by the eIDAS.
Digitális átállás a polgári perekben
Összhangban az Európai Unió elvárásaival, a digitális átállás a magyar polgári perekben is megkezdődött. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény többszöri módosításával, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény és 123/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet hatályba lépésével folytatódik az út a perbeli elektronizáció teljes körű bevezetése felé.
2016. július 1-jétől minden, jogi képviselővel rendelkező fél vagy félnek minősülő (és jogi képviselő nélkül eljáró) belföldi gazdálkodó szervezet részvételével induló polgári perben és a csődtörvény (1991. évi XLIX. törvény) hatálya alá tartozó eljárásban (az ilyen felek vonatkozásában) kizárólag elektronikus úton lehet csak a bírósággal kapcsolatot tartani. Az ehhez szükséges technikai rendszert (azonosítási és általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatások: hivatali kapu, ügyfélkapu, perkapu, elektronikus aláírás vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás; elektronikus fizetési és elszámolási rendszer, stb.) úgy tűnik, a több éves halasztásokat követően részben kiépítettnek tekinthetjük, bár az e-peres eljárások valódi tesztidőszaka még csak ezután következik.
A digitális átállás, az elektronizáció a különböző nemperes eljárásokban (cégeljárások, civil szervezetek nyilvántartása, fizetési meghagyásos eljárások, csődeljárás megindítása) már jelen van, azonban ahhoz, hogy teljes perbeli elektronizációról, e-perekről beszéljünk, még több technikai újítás – pl. az e-akták, e-archiválás, bírósági e-iratkezelés területén, valamint olyan technikai infrastruktúra, amely lehetővé teszi a tárgyalásokon is informatikai eszközök széleskörű használatát – szükséges.
Akkor lehet szó teljes perbeli elektronizációról, ha a számos jogszabály-módosítás eredményeként azt tapasztaljuk majd a gyakorlatban, hogy megszokott dologgá válik a nagy fájlméretű bizonyítékok / beadványok pendrive-on történő benyújtása, azok ilyen módon történő bírósági kézbesítése, a projektor tárgyalótermi használata és a bírósági jegyzőkönyvek leírása olyan hangfelvételek alapján, amelyek nem kazettás magnóval, hanem pl. mp3 rögzítésére alkalmas eszközzel készültek. Addig ugyanis, amíg a bíróságok infrastruktúrája nem teszi a fentieket lehetővé, hiába állnak át a jogi képviselővel rendelkező felek vagy jogi képviselő nélkül eljáró gazdálkodó szervezetek az e-kapcsolattartásra, valódi e-perekről még nem beszélhetünk.
Az eddigi módosítások tükrében azonban biztató a kép, hiszen ha már csak azt nézzük, hogy a bírósági beadványokat elektronikusan nyújtjuk be és a bírósági iratokat is ugyanígy kézbesítik, tehát kiesik a kb. kéthetes várakozás a postai kézbesítésre, az ügyfelek gyorsabb és hatékonyabb peres eljárásokra számíthatnak. Továbbá, az e-pereket pozitív előrelépésnek tekintetjük környezetvédelmi szempontból is (itt gondoljunk csak a nagy terjedelmű mellékletek megfelelő számú (rendszerint három) példányban történt benyújtására).
[Jelen cikk nem minősül jogi tanácsadásnak, az kizárólag tájékoztató jelleggel készült.]
Budapest, 2016. július 7.
2. Megjegyzendő, hogy összhangban az Európai Uniós normákkal, az elektronikus aláírások rendszere is átalakult: 2016. július 1-től ugyanis alkalmazandó az egységes európai szintű szabályozás (eIDAS, electronic identification and trust services for electronic transactions in the internal market, lásd: az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete), illetve hatályba léptek a szükséges nemzeti kiegészítések, az e-perekhez kapcsolódóan is említett 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseiként. Az egységes európai szabályozásnak köszönhetően az eIDAS szerinti elektronikus aláírási szolgáltatások keretében kibocsátott aláíró illetve bélyegző tanúsítványokat, valamint az ezeken alapuló minősített illetve nem minősített aláírásokat minden EU tagállamban, az eIDAS által meghatározott joghatással elfogadják